Hirosima és Nagaszaki

Japán térdre kényszerítésére 1945. augusztus 6-án az Amerikai Egyesült Államok elõszõr vet be olyan fegyvert, amellyel az egész emberiség megsemmisíthetõ. Harry S. Truman amerikai elnök kiadja a parancsot, hogy a japán városra, Hirosimára dobják le a csak napokkal korábban elkészült új atombombák egyikét. Helyi idõ szerint 8 óra 14 perckor az Enola Gay nevet viselõ B-29-es amerikai bombázó legénysége kioldja a pusztító fegyvert a 350 ezer lakosú célpont felett. A kisfiú (Little Boy) 580 méter magasan robbant fel a városközpont fölött. Vakító fény villant föl, a robbanást követõ iszonyatos légnyomás másfél kilométeres körzetben földig rombolta a házak tömegét. Hirosima fölött gomba formájú, vörös felhõ keletkezett, majd tûzvihar söpört végig a településen.
A hõ akkora volt, hogy néhány áldozatnak csak a körvonalai maradtak meg, melyeket a robbanás a környezõ betonfalakba égetett. Mások onnan még három kilométeres távolságra is szörnyû égési sérüléseket szenvedtek. A robbanás fészkében a radioaktív sugárzás azonnal kioltotta mindenki életét. Három nappal késõbb, 1945. augusztus 9-én Nagaszaki városára ledobják a második atombombát. A "Kövér ember" ( Fat Man) közel 80 ezer ember életét oltotta ki. Az amerikaiak elérték céljukat: Japán letette a fegyvert, ezzel befejezõdött a második világháború.

Little Boy és Fat Man névre keresztelt bombák

Fat Man

A robbanáskor keletkezõ felhõ Japán térdre kényszerítésére 1945. augusztus 6-án az Amerikai Egyesült Államok elõszõr vet be olyan fegyvert, amellyel az egész emberiség megsemmisíthetõ. Harry S. Truman amerikai elnök kiadja a parancsot, hogy a japán városra, Hirosimára dobják le a csak napokkal korábban elkészült új atombombák egyikét. Helyi idõ szerint 8 óra 14 perckor az Enola Gay nevet viselõ B-29-es amerikai bombázó legénysége kioldja a pusztító fegyvert a 350 ezer lakosú célpont felett. A kisfiú (Little Boy) 580 méter magasan robbant fel a városközpont fölött. Vakító fény villant föl, a robbanást követõ iszonyatos légnyomás másfél kilométeres körzetben földig rombolta a házak tömegét. Hirosima fölött gomba formájú, vörös felhõ keletkezett, majd tûzvihar söpört végig a településen. A hõ akkora volt, hogy néhány áldozatnak csak a körvonalai maradtak meg, melyeket a robbanás a környezõ betonfalakba égetett. Mások onnan még három kilométeres távolságra is szörnyû égési sérüléseket szenvedtek. A robbanás fészkében a radioaktív sugárzás azonnal kioltotta mindenki életét. Három nappal késõbb, 1945. augusztus 9-én Nagaszaki városára ledobják a második atombombát. A "Kövér ember" ( Fat Man) közel 80 ezer ember életét oltotta ki. Az amerikaiak elérték céljukat: Japán letette a fegyvert, ezzel befejezõdött a második világháború. Little Boy és Fat Man névre keresztelt bombák Fat Man A robbanáskor keletkezõ felhõ

korábban publikálatlan fényképek

Enola Gay-- Necessary Evil-ŐK DOBTÁK LE AZ ATOMBOMBÁT.

. A bombát szállító repülő egy B-29-ces, Enola Gay-re keresztelt gép volt. Hirosima fölé érve, zökkenőmentesen alakult minden, az időjárás is megfelelő volt az akció végrehajtásához. 8:00 körül a hirosimai radar pár repülőt észlelt. Konkrétan hármat; az Enola Gayt, ami a bombát szállította, a The Great Artiste-t (ezen voltak a ledobás körülményeit mérő műszerek) és a Necessary Evil-t (a fényképezés szerepét betöltő repülőt). A rádióba bemondták, hogy repülők közelednek a légtér felé és tanácsos lenne az óvóhelyeket elfoglalni, de légiriadót nem rendeltek el. Ilyen halálos csendben oldotta ki 8:15-kor az Enola Gay legénysége a Little Boy-t, ami egy új történelmi korszak előhírnökeként indította el a soha nem látott pusztítást a városban. Típusa szerint, egy urániumbomba volt, 0,71 m átmérővel, 3,05 m hosszal és 4037 kg súllyal.
A bomba 600m-rel a földet érés előtt robbant fel kioltva 90.000 ember életét és megsebesítve több mint 100.000, éppen Hiroshimában tartózkodót. A pusztítás sugara 1,6 km-es volt, de ezen túl is tüzek pusztítottak. Romok, tűz, és szénné égett testek, amerre csak a szem ellátott; Hiroshima 90%-a hamuvá lett.

Az atomnagyhatalmak zászlai

Az atomhatalmak 2000 táján

Az atomnagyhatalmak zászlai. Balról jobbra az USA, Oroszország illetve a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán. Alatta az első sikeres robbantás időpontja, a grafikonon pedig a felrobbantott bombák hozzávetőleges száma látható. Az USA több mint 1000 bombát robbantott, a szovjetek csaknem 800-at. Az adatok nem feltétlenül megbízhatóak.

A szovjet atombomba program

A szovjet atomprogram

A szovjet atombomba program azután indult, miután Flerov 1942-ben figyelmeztette Sztálint a bomba lehetőségére. A program vezetője Kurcsatov volt, akinek szobrát látjuk a róla elnevezett moszkvai intézet bejáratánál. Az amerikai bombák bevetése után a programot felgyorsították. A szovjet reaktor -Európában az első - 1946 december 25.-én lép üzembe. 1949. szeptember 23-án robbantják az első atombombát, nem kis riadalmat és hisztériát keltve az Egyesült Államokban. 1954. június 27-én az első hidrogénbomba is sikeres kipróbálásra kerül.. Ennek kifejlesztésében már Szaharové volt a vezető szerep.

1945. augusztus 9-én dobták le a plutóniumbombát Nagaszakira.

1945. augusztus 9-én dobták le a plutóniumbombát Nagaszakira. Ez 80 ezer ember halálát okozta. A plutóniumbomba szerkezete bonyolultabb, mint az atombombáé, mert nem lehet a plutóniumot egyszerűen két kritikus tömeg alatti fél összerobbantásával hatásosan begyújtani. Ennek oka az, hogy a plutónium töltet nagy mennyiségben tartalmaz Pu-240-t is, ami magától is könnyen hasad, neutronok felszabadulásának a kíséretében. A plutónium töltetek összelövésekor ezek a korai neutronok korábban beindítanának egy kevésbé hatásos láncreakciót, ami viszont szétvetné a még teljesen nem is egyesült plutónium tömböket. Ezért gömbhéjba rendezett plutóniumot kell hagyományos töltettel egy központi magba egyenletesen összesajtolni, és "lencsékkel" kell a lökéshullámokat fókuszálni

1945. július 16-án robbant fel az Új-Mexikó sivatagában

Oppenheimer 1943-45-ben az atombomba program vezetője Los Alamosban. Los Alamosban az atombomba program szellemi központja, kísérleti és összeszerelő telepe volt. Irányítása alatt 5800 ember dolgozott, közöttük több száz vezető tudós, a jelentősebbek pedig főként európai emigránsok. Az első atombomba , a melléklet képen ezt látjuk.

Az amerikai atombomba program a kezdettől két pilléren nyugodott. Urán - és plutóniumbomba előállítása is terv volt. A plutóniumot a Washington állambeli Hanfordban felépített úgynevezett tenyésztőreaktorban állították elő. A reaktorban a U-238 -ból neutronok hatására létrejövő indukált bétabomlások hatására plutónium képződik, ami az U-235-höz hasonlóan hasadóképes, és alfabomlással maga is U-235-re bomlik. Ennek a reaktornak a tervezését Wigner Jenő végezte el. Az 500 Megawatt teljesítményű rektor grafitmoderátoros, vízhűtéses volt. A reaktor tervezésénél számos, addig még ismeretlen problémát kellett megoldani. Például az indulást követő 12. órában magától leállt a reaktror, de 20 óra múlva újra beindult magától. Kiderült, hogy a reaktorban termelődő xenon "mérgezte" meg a reaktort azzal, hogy elnyelte a neutronokat. A xenon elillanásával ismét minden helyreállt. Hanford 1944-ben kezdte termelni a plutóniumot, 1945 májusától küldhették az első szállítmányt Los Alamosba.

Nagasaki

1945. augusztus 9-én reggel egy B-29-ces a Fat Man nevű bombával közeledett Kokura felé. Ez a bomba a hirosimai bombától eltérően plutóniumbomba volt, 1,53 m átmérővel, 3,25 m hosszal és 4672 kg súllyal rendelkezett
Elérve a várost a rossz időjárás nem tette lehetővé a bomba ledobását. A város fölött, három kör megtétele után tovább kellett állniuk, és a másodlagos célpont felé venni az irányt, mert félő volt, hogy a visszaútra már nem lesz elegendő üzemanyaguk.
07:50-kor megszólaltak a szirénák Nagaszakiban, de végül a „minden tiszta” jelzést is kénytelenek voltak kiadni, amikor összesen két B-29-ces repülő haladt a légkörön keresztül. Mindenki azt hitte, hogy csak felderítők repülnek keresztül a városon.
Végül ezen „felderítők” egyike 11:01-kor kioldotta a Fat Mant, a város mértani közepéhez érve, ami 43 másodperccel később fel is robbant, 469 méterrel a föld felett. Kerekített becslések szerint 7000F volt a hőmérséklet a robbanás epicentrumában, ami körülbelül 3871 °C-nak felel meg. És mintegy 1000km/h-s szél tombolt a belsejében.
70.000 ember azonnal meghalt és több mint hatvan ezren megsebesültek. 1,6km-nyi sugárba pusztított a bomba. A sugárzásba és később a sérülésekbe meghaltak összesen nyolcvanezerre emelték a halottak számát.
Kétség kívül a legszerencsétlenebbül azok jártak, akik a hirosimai csapás után Nagaszakiba menekültek, ahol pár nappal később újra szembe kellett nézniük a poklok poklával. Róluk egy könyvet is írtak; Nine Who Survived Hiroshima and Nagasaki (Robert Trumbull, 1957) Sajnos, nem sikerült egy példányra sem szert tennem, de annyit tudok, hogy aki a SZTE Egyetemi Könyvtárába jár, az a helyszínen elolvashatja.

A második bomba ledobása után már úgy tűnt, nincs megállás. Pár héttel később kész lett volna a 3. bomba, majd még három, szeptemberre és újabb három bomba készült volna el októberre. Úgy tervezték, ha Japán továbbra sem kapitulál, folytatják a bombák ledobását. Azonban ez nem így lett. Japán megadta magát.
Augusztus 15. a császár rádióüzenetbe jelenti be a hírt. Ez volt az első alkalom, amikor az uralkodót beszélni hallották. Ugyan Japán feltétel nélküli megadását fogadták el, de Truman mégis hagyott feltételeket (csak nem a bűntudat vezette erre a megoldásra?) így Hirohitó császár látszaturalma fennmaradt 44 évvel később bekövetkezett haláláig.
A háború 1945. szeptember 2-án ért véget.

Hiroshima

Hiroshima

Hirosimában több katonai osztag is állomásozott a bombatámadás napján és elég sok gyár kapott a városban helyet, nem mellékesen Hirosima egy fontos kommunikációs csomópont is volt. A város egyike volt azoknak, amiket még nem ért támadás.
A háború előtti populáció meghaladta a 381.000 főt, de a háború okozta evakuálások után megközelítőleg már csak 255.000 fő maradt a városban.

Hirosima maradt az elsődleges célpont (a másodlagos volt Kokura és vésztartaléknak maradt Nagaszaki)
Az első atomtámadás Japán ellen 1945. augusztus 6-án vette kezdetét. A bombát szállító repülő egy B-29-ces, Enola Gay-re keresztelt gép volt. Hirosima fölé érve, zökkenőmentesen alakult minden, az időjárás is megfelelő volt az akció végrehajtásához. 8:00 körül a hirosimai radar pár repülőt észlelt. Konkrétan hármat; az Enola Gayt, ami a bombát szállította, a The Great Artiste-t (ezen voltak a ledobás körülményeit mérő műszerek) és a Necessary Evil-t (a fényképezés szerepét betöltő repülőt). A rádióba bemondták, hogy repülők közelednek a légtér felé és tanácsos lenne az óvóhelyeket elfoglalni, de légiriadót nem rendeltek el. Ilyen halálos csendben oldotta ki 8:15-kor az Enola Gay legénysége a Little Boy-t, ami egy új történelmi korszak előhírnökeként indította el a soha nem látott pusztítást a városban. Típusa szerint, egy urániumbomba volt, 0,71 m átmérővel, 3,05 m hosszal és 4037 kg súllyal.
A bomba 600m-rel a földet érés előtt robbant fel kioltva 90.000 ember életét és megsebesítve több mint 100.000, éppen Hiroshimában tartózkodót. A pusztítás sugara 1,6 km-es volt, de ezen túl is tüzek pusztítottak. Romok, tűz, és szénné égett testek, amerre csak a szem ellátott; Hiroshima 90%-a hamuvá lett.

Az atom ledobásának előzményei

1939-ben kezdődhetett minden, amikor Albert Einstein az atombomba kifejlesztését javasolta F. D. Rooseveltnek, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnökének. Roosevelt belement, majd Nagy-Britannia és Kanada közreműködését kérte, e nagyszabású projekthez, aminek a Manhattan fedőnevet adták.
A munkálatok teljes mértékbe titokban zajlottak, és mintegy 160.000 ezer ember dolgozott rajtuk. Ez volt minden idők legdrágább beruházása. Összességében 2 milliárd dollárt emésztett fel. Úgy gondolom, ezzel már el is döntötték a bomba sorsát, hiszen politikai elégedetlenséget váltott volna ki, ha elrakják a spájzba ennyi pénz befektetése után (ami természetesen az adófizetők pénze volt).
A munkában amerikai, olasz és angol tudósok mellett Teller Ede, Neumann János és Szilárd Leó is részt vett, aki akkoriban Einstein mellett dolgozott.
Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az Új-Mexikói Alamogordo melletti kísérleti telepen. A kísérleti robbantás a potsdami csúcstalálkozó közben történt, ahol Amerikát már Harry S. Truman az Egyesült Államok 33. elnöke képviselte. Itt értesült az atombomba sikeres kipróbálásáról. Útban hazafelé úgy döntött, hogy az új fegyvert be kell vetnie Japán ellen. A hamar jött sikereken felbuzdulva a Japánnak szánt ultimátumból kiradírozta azokat a sorokat, amelyek a bombával és a szovjetekkel való fenyegetőzést tartalmazzák és azt is, hogy Japán megtarthatja császárát.


„Kétmilliárd dollárt kockáztattunk a történelem legnagyobb
tudományos hazárdjátékán, és nyertünk.”
Harry Truman amerikai elnök a hirosimai atombomba ledobása után

Kategória:Manhattan-terv

A Manhattan-terv a II. világháborúban az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló közös vállalkozás, melyben részt vett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada. Ebben a kategóriában a témához tartozó személyek, eszközök és egyéb cikkek szerepelnek.

A Wikimedia Commons tartalmaz Manhattan-terv témájú médiaállományokat.

A(z) „Manhattan-terv” kategóriába tartozó lapok

A kategóriához tartozó következő 13 lapot listázza ez az oldal

A Luis Walter Alvarez B Hans Albrecht Bethe F Richard Feynman Klaus Fuchs

M Manhattan-terv N Neumann János Nukleáris fegyver R Russell–Einstein manifesztum S Szilárd Leó

T Teller Ede W John Archibald Wheeler Wigner Jenő Robert

augusztus 6-án Hirosima és 9-én Nagaszaki

Az ugyancsak új-mexikói Alamogordo mellett 1945. július 16-án robbantották fel az első atombombát. Ez plutónium bomba volt, és azért döntöttek a kísérleti robbantás mellett, mert a plutónium implóziós felrobbantásának sikeressége kevésbé volt biztos, mint az uránbomba egyszerűbb, "összelövéses" technikája.

Truman elnök a terv résztvevői ellenzése dacára döntött az új fegyver éles bevetéséről Japán ellen, amire 1945. augusztus 6-án Hirosima és 9-én Nagaszaki felett sor is került. Az előbbi egy urán-, az utóbbi egy plutóniumbomba volt.

Az atomtámadások azonnali következménye több mint kétszázezer civil áldozat volt

Szilárd Leó (Budapest, 1898. február 11. – La Jolla, Kalifornia, USA, 1964. május 30.) magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan-tervben.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

• 1 Életrajz
  • 1.1 Németország
  • 1.2 Anglia
  • 1.3 Egyesült Államok
  • 1.4 A II. világháború után
  • 1.5 Elméleti biológia és politikai közvetítés
• 2 Jellemzése
• 3 Jegyzetek
• 4 Művei
• 5 Külső hivatkozások

Nem érhető el nagyobb felbontású változat.
Szilárd_Leó_

Los Alamos Nemzeti Laboratórium, légifelvétel 1995-ből

maghasadás (fisszió

A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több, kisebb magra szakad. A maghasadás során jelentkezhet alfa-, béta-, gamma-, valamint neutronsugárzás is. Ezt (többek között) az atomerőművekben használják ki, ahol szabályozott láncreakcióként megy végbe a maghasadás. Ezt az energiát az úgynevezett atombombánál is kihasználták a 2. világháborúban.

Az atommagban az összetartó képességet a kötési energia jellemzi. Ezt az energiát a tömegdefektusból számíthatjuk ki. Ez az az energia, amivel kevesebb a kész mag, mint a nukleonok egyenkénti tömegeinek összege, tehát ennyi energiát kell közölni a maggal, hogy szétszedhessük nukleonokra. Az egy nukleonra jutó kötési energiát fajlagos kötési energiának nevezzük. A

kísérleti robbantások

A kísérleti robbantásoktól eltekintve kétszer használtak nukleáris fegyvert: a II. világháborúban az Egyesült Államok dobta le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira.

A következő államokról tudható, hogy van atombombájuk: Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India és Pakisztán. Bizonyosra vehető, hogy Izraelnek is van nukleáris fegyvere, de erről nem hajlandó nyilatkozni. Brazília atomprogramja hasonló. A közelmúltban pedig Észak-Korea hajtott végre föld alatti atomrobbantást, amelynek ereje azonban jóval kisebb volt a vártnál, feltehetőleg a bomba „befulladt”. Az, hogy van-e működőképes atomfegyvere Észak-Koreának, kérdéses. Irán üzembe helyezett egy urándúsító-üzemet, és az Egyesült Államok szerint ezt katonai célokra akarja alkalmazni. Az ottani kormány szerint az atomprogram békés célú. A Dél-afrikai Köztársaság az 1980-as évek elején titokban kifejlesztett nukleáris fegyvereket, viszont 1991-ben szétszerelte őket. Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán a Szovjetunió felbomlása után rendelkeztek nukleáris fegyverrel, de visszaszolgáltatták őket Oroszországnak

nukleáris fegyver

nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommagátalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás következtében, a hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívül nagy pusztító ereje van: egyetlen ilyen fegyver képes elpusztítani egy várost. Mivel a hasadáson és a fúzión alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag (latinul és angolul nucleus = mag) átalakítása révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés e robbanóanyagok különféle formáira a „nukleáris fegyver”.