Hirosima és Nagaszaki

Japán térdre kényszerítésére 1945. augusztus 6-án az Amerikai Egyesült Államok elõszõr vet be olyan fegyvert, amellyel az egész emberiség megsemmisíthetõ. Harry S. Truman amerikai elnök kiadja a parancsot, hogy a japán városra, Hirosimára dobják le a csak napokkal korábban elkészült új atombombák egyikét. Helyi idõ szerint 8 óra 14 perckor az Enola Gay nevet viselõ B-29-es amerikai bombázó legénysége kioldja a pusztító fegyvert a 350 ezer lakosú célpont felett. A kisfiú (Little Boy) 580 méter magasan robbant fel a városközpont fölött. Vakító fény villant föl, a robbanást követõ iszonyatos légnyomás másfél kilométeres körzetben földig rombolta a házak tömegét. Hirosima fölött gomba formájú, vörös felhõ keletkezett, majd tûzvihar söpört végig a településen.
A hõ akkora volt, hogy néhány áldozatnak csak a körvonalai maradtak meg, melyeket a robbanás a környezõ betonfalakba égetett. Mások onnan még három kilométeres távolságra is szörnyû égési sérüléseket szenvedtek. A robbanás fészkében a radioaktív sugárzás azonnal kioltotta mindenki életét. Három nappal késõbb, 1945. augusztus 9-én Nagaszaki városára ledobják a második atombombát. A "Kövér ember" ( Fat Man) közel 80 ezer ember életét oltotta ki. Az amerikaiak elérték céljukat: Japán letette a fegyvert, ezzel befejezõdött a második világháború.

Little Boy és Fat Man névre keresztelt bombák

Fat Man

A robbanáskor keletkezõ felhõ Japán térdre kényszerítésére 1945. augusztus 6-án az Amerikai Egyesült Államok elõszõr vet be olyan fegyvert, amellyel az egész emberiség megsemmisíthetõ. Harry S. Truman amerikai elnök kiadja a parancsot, hogy a japán városra, Hirosimára dobják le a csak napokkal korábban elkészült új atombombák egyikét. Helyi idõ szerint 8 óra 14 perckor az Enola Gay nevet viselõ B-29-es amerikai bombázó legénysége kioldja a pusztító fegyvert a 350 ezer lakosú célpont felett. A kisfiú (Little Boy) 580 méter magasan robbant fel a városközpont fölött. Vakító fény villant föl, a robbanást követõ iszonyatos légnyomás másfél kilométeres körzetben földig rombolta a házak tömegét. Hirosima fölött gomba formájú, vörös felhõ keletkezett, majd tûzvihar söpört végig a településen. A hõ akkora volt, hogy néhány áldozatnak csak a körvonalai maradtak meg, melyeket a robbanás a környezõ betonfalakba égetett. Mások onnan még három kilométeres távolságra is szörnyû égési sérüléseket szenvedtek. A robbanás fészkében a radioaktív sugárzás azonnal kioltotta mindenki életét. Három nappal késõbb, 1945. augusztus 9-én Nagaszaki városára ledobják a második atombombát. A "Kövér ember" ( Fat Man) közel 80 ezer ember életét oltotta ki. Az amerikaiak elérték céljukat: Japán letette a fegyvert, ezzel befejezõdött a második világháború. Little Boy és Fat Man névre keresztelt bombák Fat Man A robbanáskor keletkezõ felhõ

korábban publikálatlan fényképek

Enola Gay-- Necessary Evil-ŐK DOBTÁK LE AZ ATOMBOMBÁT.

. A bombát szállító repülő egy B-29-ces, Enola Gay-re keresztelt gép volt. Hirosima fölé érve, zökkenőmentesen alakult minden, az időjárás is megfelelő volt az akció végrehajtásához. 8:00 körül a hirosimai radar pár repülőt észlelt. Konkrétan hármat; az Enola Gayt, ami a bombát szállította, a The Great Artiste-t (ezen voltak a ledobás körülményeit mérő műszerek) és a Necessary Evil-t (a fényképezés szerepét betöltő repülőt). A rádióba bemondták, hogy repülők közelednek a légtér felé és tanácsos lenne az óvóhelyeket elfoglalni, de légiriadót nem rendeltek el. Ilyen halálos csendben oldotta ki 8:15-kor az Enola Gay legénysége a Little Boy-t, ami egy új történelmi korszak előhírnökeként indította el a soha nem látott pusztítást a városban. Típusa szerint, egy urániumbomba volt, 0,71 m átmérővel, 3,05 m hosszal és 4037 kg súllyal.
A bomba 600m-rel a földet érés előtt robbant fel kioltva 90.000 ember életét és megsebesítve több mint 100.000, éppen Hiroshimában tartózkodót. A pusztítás sugara 1,6 km-es volt, de ezen túl is tüzek pusztítottak. Romok, tűz, és szénné égett testek, amerre csak a szem ellátott; Hiroshima 90%-a hamuvá lett.

Az atomnagyhatalmak zászlai

Az atomhatalmak 2000 táján

Az atomnagyhatalmak zászlai. Balról jobbra az USA, Oroszország illetve a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán. Alatta az első sikeres robbantás időpontja, a grafikonon pedig a felrobbantott bombák hozzávetőleges száma látható. Az USA több mint 1000 bombát robbantott, a szovjetek csaknem 800-at. Az adatok nem feltétlenül megbízhatóak.

A szovjet atombomba program

A szovjet atomprogram

A szovjet atombomba program azután indult, miután Flerov 1942-ben figyelmeztette Sztálint a bomba lehetőségére. A program vezetője Kurcsatov volt, akinek szobrát látjuk a róla elnevezett moszkvai intézet bejáratánál. Az amerikai bombák bevetése után a programot felgyorsították. A szovjet reaktor -Európában az első - 1946 december 25.-én lép üzembe. 1949. szeptember 23-án robbantják az első atombombát, nem kis riadalmat és hisztériát keltve az Egyesült Államokban. 1954. június 27-én az első hidrogénbomba is sikeres kipróbálásra kerül.. Ennek kifejlesztésében már Szaharové volt a vezető szerep.